Hullámzó lankák, ciprusok és tornyok földje. Aki a nagyvárosok zajos forgatagát szeretné kipihenni, keresve sem találhat nyugalmasabbat a toszkán tájnál.

Cor magis tibi Sena pandit ("Siena jobban megnyitja szívedet") - olvashatjuk Siena egyik kapuján a feliratot, amely Szerb Antal Utas és holdvilág című regényének is fontos motívuma lett. A varázslatos, középkori város szűk utcácskái minden pillanatban meglepetéseket rejtegetnek. Ismerjük meg közelebbről a dómot, az itáliai gótika egyik remekét.

A régi sienaiak Romulus ikertestvére, Remus állítólagos fia, Senus utódainak vallották magukat, ezért választották címerül Róma egyik jelvényét, az ikreket szoptató farkast. A XI. századtól kezdve mind jelentősebb kereskedő- és bankárváros. Büszke nemesi város is egyben: Pipin és Nagy Károly idején sok frank lovagi család telepedett le és épített várakat a környéken. Ez a germán beütés valami misztikus északi vonást oltott az etruszk-római törzsbe, aminek bélyegét ma is viseli Siena. Romantikus hajlamú és harcias népe hagyományosan császárpárti, ghibellin érzelmű volt, a guelf Firenze politikai ellenfele, mint ahogy ellenlábasa volt gazdasági téren is. Bankárai versenyeztek a firenzeiekkel, nem egyszer ők kaparintották meg a pápai pénzek kezelését (a cinquecento Rómájának mecénás-bankára, Chigi is sienai).
De alapjaiban ellentétes a két város szemlélete is. Firenze felemelkedésétől kezdve a polgári társadalom bölcsője, racionális, haladó nézetű, materialista; Siena középkori, reakciós, arisztok-ratikus gondolkodású, misztikus. Firenze a reneszánsz szülőhelye, Siena a gótika fellegvára. Nagy gondol-kodókat, előbbre vivő szellemeket nem adott Itáliának, de adott szenteket - köztük Olaszország védőszentjét, Sienai Szent Katalint - és átszellemült, ízig-vérig középkori idealizmust tükröző festőket.

Piazza dei Priori, egyike Olaszország leggyönyörűbb tereinek.Santa Maria Assunta katedrális. A XII. században bővítették ki egy földrengést követően. Többek közt Santi di Tito, Giovanni Balducci és Agostino Veracini mestermunkáit, Benozzo Gozzoli freskóit, illetve számos más olasz művész munkáit láthatjuk a katedrálisban. A közelben található az 1493-as harangtorony, valamint egy kápolna is.

Medicean erőd (Maschio), ma fegyházként működik.

Guarnacci etruszk múzeum, több ezer antik görög urnával.

A városon kívül, Lajatico irányában található egy Medici-villa, a Villa di Spedaletto. A közeli Valle Bona területen etruszk síremlékek ásatása folyik.

Évszázadok óta sokan menekültek a toszkán vidék szépségei közé azok, akik minél távolabb kívántak kerülni „az őrjítő tömegtől”. Egy hajszás hét után, miközben végigrohantak Firenzén, Sienán, Pisán vagy bármelyik műemlékvároson, a hűvös, üde vidéki levegő bizonyára jót tesz az idegeiknek. A dombtetőkről kis középkori városok tekintenek alá a köveik között fújdogáló hűsítő szellőben a hullámzó lankákra, amelyek részben megműveltek ugyan, mégis az őstermészet érintetlenségét sugározzák. Szőlőteraszok és ezüstös olajfaligetek között fel-feltünedeznek a magas, karcsú ciprusok – a toszkán táj elengedhetetlen tartozékai -, amelyek sorai szélfogóként szolgálnak. A kecses ciprus, mely századok óta ékesíti Toscanát, a következő lelkendező szavakra késztette D.H. Lawrence-t: „Ívük magas, akár a láng mely ott villódzik sötét törzsükön etruszk-homályos táncot lejtő rég holt férfiak”. A szépséges toszkán táj alkotja a reneszánsz építészet legnagyobb alkotásainak színterét.

A Santa Maria Nuova 16. századi kupolás templomát Cortona ősi etruszk város falai rejtik. Egy ilyen építmény bármely más vidéken szemet szúrna, Toscanában azonban a templom egyszerű, kecses formái és a helyi terméskőtől kölcsönzött színei beolvadnak a táj szépségei közé.Flóra és faunaSant’Antimo 12. századi temploma is szinte a természet része. Vadvirágok, öreg olajfák, durva bozótos és füves térség alkotják ezt a tájat, amelyek a pillék, gyíkok és kabócák természetes élőhelye. Égetett SziénaA Siena városát övező dombok vörösbarnák az agyagtól, az ebből vetett téglából épült a legtöbb lakóház. Ennek az agyagnak a jellegzetes festékanyaga égetett sziéna néven vonult be a művészettörténetbe.A Chianti hazájaFirenzétől délre a dombokat szőlőskertek borítják. A tőkéken elsősorban Sangiovese szőlő terem, ebből sajtolják a Chiantit. Némelyik szőlő középkori kastélyt fog körül, nem egy kóstolót ajánl és termelői bort árul a látogatóknak.

 

 

Az olajfa ezüstös leveleitől sajátos árnyalatúak a toszkán lankák. Némelyik borgazdaság igen jó minőségű olívaolajat is előállít. A Badia a Coltibuono főzőtanfolyamain azt is oktatják, hogyan lehet legjobban élvezni a bor és olaj áldásait.Toszkán földművelésA toszkán mezőgazdaság fölöttébb sokrétű. Az olívabogyó, gyümölcsfélék és dohány mellett árpát és kukoricát is termesztenek. A híres bistecca alla fiorentinához szükséges húst egy helyi marhafajta, a Chianina szolgáltatja.

A középkor belföldi és külhoni csatározásai idején a leggazdagabb családok tornyokba húzódtak; ma ezek a tornyok már messziről integetnek az utazónak Toszkána ódon városkáiban. A legtöbb San Gimignanóban gyűlt össze belőlük.
A zömmel a 12-13. században emelt építmények jobbára – vélhetőleg védelmi meggondolásból – ablakta-lanok. A családok hónapokra elsáncolhatták magukat egy torony szép számú helyiségében. Ezek az égbe törő szerkezetek azonban nem csupán védelmet adtak, hanem státusszimbólum gyanánt is szolgáltak. Aki megtehette, hogy egy ilyen magas, tekintélyt parancsoló tornyot emeljen családtagjai védelmére, az nyilván maga is erős és hatalmas volt.
Egy másik elmélet szerint a tornyok San Gimignano híres kelme-készítésével függenek össze. Eszerint ezekben tárolták a megfestett szöveteket, mivel egyebütt erre nemigen volt mód.
Mivel számos középkori toszkán város dombtetőn épült, a tornyokból gyönyörű kilátás nyílik a városra és a környező vidékre